Demkó Trump döntéséről: Irán válaszút előtt áll, fejet hajt, vagy visszavág (VIDEÓ)

A Mandiner Stratéga különkiadásában Pócza István és Demkó Attila az Irán–Izrael közötti konfliktus kiéleződéséről, Donald Trump döntésének hátteréről, és a lehetséges következményekről beszélgetett.

Az amerikai támadás háttere

Izrael korábban is próbált csapást mérni Iránra, de komolyabb károkat csak olyan bunkerromboló fegyverekkel lehetne okozni, amelyek az USA birtokában vannak. Trump végül – bár eredetileg két hetes gondolkodási időt ígért – hamar döntött a beavatkozásról. 

Az amerikai hírszerzés nem látott egyértelmű bizonyítékot Irán atomfegyver-közelségére, és Putyin is kétségbe vonta a fenyegetettséget. Ennek ellenére Trump cselekedett, amit több republikánus is bírált, köztük Steve Bannon és Tucker Carlson.

Miért támadott Trump?

Pócza arra kérdezett rá, hogy ha ennyi a bizonytalanság, miért indult mégis támadás. Demkó válasza szerint 

aki – bár kezdetben nem akart háborút – a siker illúziója miatt végül vállalta a lépést. Demkó úgy véli, Trump később megpróbálta korlátozni a konfliktus mértékét, például azzal, hogy megakadályozta Hamenei ajatollah célzott likvidálását.

Iránnak 60 napja volt leállni az urándúsítással, de nem tett eleget. Bár elvileg civil célokat hangoztat, az atomprogram nyilvánvalóan katonai célú, amit a hatalmas beruházások is jeleznek. Eközben a lakosság az évtizedek alatt több ezer milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a szankciók miatt.

Katonai realitások és politikai veszélyek

Demkó szerint 

Az USA képes lehet jelentősebb károkat okozni, de ez egyben politikai rizikót is jelent Trump számára, aki kampányában épp az örök háborúk lezárását ígérte. Most azonban – akárcsak Szulejmáni meggyilkolásakor – újra a neokon nyomás és a pillanatnyi siker lehetősége dominált.

Az amerikai társadalom megosztott: míg a MAGA-tábor háborúellenes, egy vallásos, Izrael-párti réteg támogatja a fellépést. Demkó szerint Netanjahu döntése indította el az eseményeket, Trump pedig kényszerpályára került. Bár felvetődnek összeesküvés-elméletek, hogy előre leegyeztették a támadást, Demkó ezt valószínűtlennek tartja.

Irán reakciója és a konfliktus lehetséges kimenetelei

Irán válaszút előtt áll: fejet hajt, vagy visszavág. Bár Trump a kapitulációt reméli, 

legfeljebb kompromisszumokra hajlandóak. Egy valószínű forgatókönyv az lehet, hogy Irán proxikon keresztül támad Izraelt vagy amerikai bázisokat, miközben tárgyalásokat színlel.

A konfliktus potenciális irányai:

1. Őszinte kapituláció – Irán teljesen leállítja atomprogramját (nem valószínű).
2. Tárgyalás és időhúzás – látszattárgyalások a program folytatásával.
3. Támadás amerikai célpontok ellen – proxik vagy közvetlen rakétatámadások.
4. Belső összeomlás – Irán belső válsága akár migrációs hullámot is elindíthat Európa felé.

Demkó szerint a konfliktus még csak most kezdődött, és „ez hosszú lesz”. Egyetlen bomba is elrettentő erővel bírhat, és Irán célja nem Izrael elpusztítása, hanem önvédelmi képesség. Egy nukleáris Irán azonban nem feltétlenül jelentené Izrael végét, hiszen az izraeli elrettentő kapacitás – amerikai támogatással – hatalmas.

A támadás hatékonysága és a valódi károk

A tényleges károkat nehéz megítélni. Az IAEA szerint néhány létesítmény megsérült, de kérdéses, volt-e ott aktív nukleáris tevékenység. 

Demkó szerint a politikai nyilatkozatokat óvatosan kell kezelni: Trump győzelemről beszél, de a valós hatásokat nehéz pontosan mérni. „Science fiction”, hogy Irán most beengedné az ellenőröket.

Világháborús veszély?

Pócza felvetette a világháború lehetőségét, amit 

Egy világháborúhoz nagyhatalmi nyílt összeütközés kellene, ami most nincs napirenden: sem Oroszország, sem Kína nem fog nyíltan beavatkozni Irán oldalán. Sokkal inkább abban érdekeltek, hogy Irán „vigye el a balhét”, miközben az USA figyelme lekötött. Ez pedig Ukrajna számára is rossz hír, hiszen Demkó szerint az USA bármikor ejtheti a támogatást, ha stratégiai érdekei máshová terelődnek.

Mire kell figyelni a következő napokban?

Demkó három fókuszpontot emelt ki:

1. Orosz lépések – fokozzák-e az ukrajnai támadásokat?
2. Kína mozgása – kihasználja-e az amerikai figyelemelterelést?
3. Energia-infrastruktúrák elleni támadások – ha a Hormuzi-szorosban bármi történik, az súlyos gazdasági válságot okozhat.

Demkó zárásként reményét fejezte ki, hogy Irán gyorsan kapitulál, mert az iráni népnek is ez lenne a legjobb. Ugyanakkor figyelmeztetett: „ez nagyon csúnya irányba is elmehet”, és akár globális gazdasági krízist is előidézhet.

Nyitókép: Mandiner-grafika